2014. március 9., vasárnap

Intelligencia csapda

Fogyatékossá minősítettek, de emiatt kártérítésben is részesítettek két fiatalt. Az egyiküket már egészen kis korában is a gépkocsik, a járművek érdekelték, szerelt, bütykölt. A másik az anyatejjel szívta magába a tánctudást. Tánctanár akar lenni. Szakemberek rendkívüli tehetségnek tartják. Hivatalosan viszont fogyatékossá nyilvánították őket. Most szobafestőnek tanulnak. (http://www.nol.hu/belfold/20091109-rossz_tortenet_a_fiukrol)

A szakértői bizottságok elsősorban intelligencia tesztekkel állapítják meg a gyerekek értelmi képességeit, jóllehet több évtizede tudott, hogy ezek nem megbízható eljárások. Az átlagos övezetben viszonylag jól használhatók, de a különleges képességű, személyiségű és/vagy helyzetű egyének értelmi képességeinek mérésére nem alkalmasak.

Ennek alapján komoly szakmai hiba intelligencia teszt eredményei alapján dönteni emberek sorsáról. Számos különleges gyerek, sokszor tehetségesek is áldozatul esnek a szakértői bizottságok tesztelésének. Az intelligencia tesztek eredményei nem az intelligenciát mutatják, hanem egy bizonyos tudást, amely egy adott kultúrkörben végzett vizsgálat szerint korrelálhat az egyén értelmességével.

A cigány származású gyerekek beiskolázása és képességmérése több szempontból is szakmai kihívás. Egy a többségitől eltérő kultúrából érkező egyén gondolkodása, ismeretei gyakran egészen másmilyenek, mint amit a többségre szabott tesztek elvárnak. Ezért a cigány származásúak eleve hátrányban vannak az értelmi képességek mérésekor, mert egy a sajátjától eltérő kultúrában kell megmutatnia tudását.

Az intelligencia nem homogén. Van egy része, amelyet produktív intelligenciának neveztek el. Ez az "értelemcsináló", az elvonatkoztatási, következtetési képesség. Ez az intelligencia korrelál az életben elért eredményekkel. Például a Raven Mátrixok többé-kevésbé ezt a képességet mutatják. A reproduktív intelligencia viszont az információk előhívására és használatára való képesség. Ennek méréséhez ismeretek és készségek mozgósítására és alkalmazására van szükség, vagyis már tudást kívánnak. Leggyakrabban a Stanford-Binet, manapság főleg a Wechsler-féle tesztekkel mérik ezt az intelligenciát, és intelligencia hányadossal írják le az eredményt. Ezeket a teszteket a 20. század elején iskolaérettségi vizsgálati anyagból fejlesztették ki. Érthető, hogy az ezekben elért eredmény korrelál az iskolai sikerességgel.

Sok cigány származású gyerek a produktív intelligenciát mérő eljárások alkalmazása esetén nem mutat gyenge értelmi képességet, de a reproduktív tesztek értelmi fogyatékosnak mérik.

Az ellentmondás egyértelmű. Ha a produktív tesztek mutatják az életben való sikerességet, akkor ezekkel kellene mérni a gyerekek képességeit. Ha viszont az iskolai sikerességet kell bejósolni, jobb, ha a reproduktív tesztekkel mér a szakember, hiszen azok a gyerekek, akik a reproduktív tesztben nem tudnak megfelelően teljesíteni, az iskolában is kudarcot szenvednek majd. Pedig nem feltétlenül értelmi fogyatékosok. A speciális osztályokba járó gyerekek egy része nem értelmi fogyatékos, sőt akár kiemelkedő teljesítményekre is képes lehet, de az iskolában nem állná meg a helyét, minthogy az iskolai siker és az életben elért siker nem ugyanazokra a képességekre épül.

Az iskolákat nem lehet kárhoztatni, hiszen kötelező tananyagot kötelező módon kell átadniuk a pedagógusoknak. A cigánygyerekeknek, de minden más gyereknek is az kell, hogy az iskola valóban az életben való sikerességre készítsen fel.

Az ellentmondás feloldása tehát igen egyszerű logikai feladat, de annál nehezebb kulturális lépés. Az iskolai oktatást oly módon kell kialakítani, hogy az iskolai eredményesség az életben való megfeleléssel korreláljon.

Ennek módja sok ezer éve adott. A művészetekre, a stratégiai játékokra és a társas kapcsolatokra építő tanítás alkalmas a tudományok befogadtatására. Minden kultúrában ősidők óta ezek a kognitív képességfejlesztésnek és a képességek fenntartásának eszközei, csak az utóbbi száz évben szorították ki őket a tudományok a tanításból.

A művészetekre, a stratégiai játékokra és a társas kapcsolatokra építő tanítás esetében nem jelent eleve hátrányt a cigány származás, a specifikus tanulási zavar és egyéb különlegesség, mert a tanítás sokféle képességre épít, és sokféle képességet fejleszt.

A gyerekek megtalálhatják erősségeiket, amelyekre támaszkodva gyenge oldalaik is fejlődnek.